dulifuli….

 Állítólag nincsenek véletlenek. Mindennek oka van…. Minden történik valamiért…. Az jutott ma eszembe, hogy mi a fenének feszülök…. Hagyni kéne a büdös francba mindent úgy ahogy van…. Mi a fenének küzdök ezzel a bánatos házeladással? Lehet nekem már aláírt szerződésem… az sem jelent semmit… ha eccer az van megírva valahol, hogy visszaköltözzek és pár év múlva (ha még nem a híd alatt vagyok) akkor rám omoljon…. Mi magyarázata lehet annak, hogy amíg más kitalálja, hogy eladja a telkét, meghirdeti, megnézik, kifizetik… kész. Hogy néz ez ki nálam? Képbe jönnek az új EU szabályok, saroktelek innen-onnan 5méter amonnan 3 méter…. Hoppá…. akkor mennyi is marad….??
Nem indul el az Ödi…. Naponta szükségem lenne rá… Nagyon nem hiányzik, hogy új aksit kelljen vennem… úgyhogy próbáltam elkerülni… Gondoltam megvárom, míg melegebb lesz.. majd elindul ha megszűnnek az éjszakai mínuszok…. Hát Ő nem így gondolta.
Jó, nem adom fel! Szereztem bikakábelt… Gábor beindította… Öröm a köbön… Tök jó!! Gondoltam ma reggel azzal megyek haza, elintézem a dolgom majd elviszem a szeelőhöz, hogy töltse fel az akkumulátort meg nézze át, hogy rendben van-e… Hát persze, hogy nem indult… Hát persze, hogy a fél napom elment a buszozgatással (pedig csak 14 km-re kellett mennem). És persze hogy kéne csütörtökön, a hétvégén, a jövő7en többször is…. Gondoltam… le van sz…. Kapjon új aksit, ha már ennyit hisztizik… Felhívtam a Csabikát… hozzon nekem please egy aksit… Hát mivan Csabikával? Bevonták a jogsiját 1 hónapra valamint eladta a kocsiját és csak 2 hét múlva lesz meg a másik…. Szóval bármennyire is hozná … momentán nem tudja… Nnna…. Mostakkor kapálózzak még…. vagy járjak busszal…. vagy mi a bánatos rosseb legyen?

Utálom, hogy mindig minden cselekedetemmel falakba ütközöm amin csak kínkeservvel tudok átvergődni…. Meg assztiss útálom, hogy folyton ezen dühöngök….
“- Agresszív kismalac! Ne rugdosd a ház falát mert lejön a vakolat!!
-Assztiss lerúgom !!! “
És ne jöjjön nekem senki a békamesével se…. Hogyaszongya: beleesett a béka a tejesköcsögbe és nem tudott kimászni de nem adta fel. Ahelyett, hogy halálra itta volna magát 😉 elkezdett a lábával kapálózni és addig-addig kapálózott míg vajat köpült a tejből és kiugrott a köcsögből..!!
Halleluja! Csak senki nem meséli tovább a történetet… Pedig a vége az, hogy miután a béka kijutott, örömében még ugrott kettőt, hármat asztán összeesett és meghótt a kimerültségtől…!!