Húúú…. Az utóbbi napokban rengeteget dolgoztam a maradék időben meg futkostam mint pók a falon. Aztán tegnap ért a nagy meglepi, mikor végre meg tudtam nézni az én szegény elárvult blogomat…… Olyan jó kedvem lett, mert láttam, hogy csak én hagytam árván mások azért látogatták… Sőt valahogy kiverekedte magát a főoldalra is J . Jó, hogy van aki úgy látja, hogy jól írok, mert számomra mindig túl zagyvának tűnik mikor visszaolvasom. Sőt mikor olvastam mások összeszedett, kerek, soxor általam is érzett de megfogalmazni nem tudott érzéseit, gondolatait, akkor néha felmerült bennem, hogy nem kéne itt karistolgatni….. Aztán meggyőztem magam, hogy tulajdonképpen magamnak írom úgyhogy olyan amilyen… (Egy ismerősöm már régóta ír blogot (nem itt) és a múltkor szóba került…. Mondta, hogy nyugodtan olvassak bele legalább lesz egy olvasója…… Ezzel szemben szerintem itt az nlc-n lassan már olyan leszünk mint egy nagy család J )
Szóval mindenkinek köszi, hogy visszajött egy icipici a lassan teljesen szétfoszló önbizalmamból. És Norasan, kedves Norasan!! Annyira jó, hogy úgy látod, hogy optimista vagyok…. Igazából magam sem tudom, hogy honnan az égből van ez bennem mert tapos a nagybetűs öléggé tisztességgel…… Lehet, hogy a génjeimben van… De az az igazság, hogy nagyon magam alá is tudok ám kerülni….. csak olyankor nem írok blogot.. J J .
Nem vagyok 100as… az jutott most eszembe, hogy Magam alatt vagyok mert csak én vagyok magam alatt… :)) Jajjjj…… (Vizuális típusok előnyben….) Ez persze nem teljesen így igaz…deee jó… Szerintem.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: