Szöszmókjaim....

Tegnap a Földhivatalban voltam. Hát az ám a nemsemmi.
Egy 1,5m x 20m hosszú folyosón várakozik egyszerre kb. 50 ember órákig. A fal tiszta kosz. Ablak az nincs mivel az egyik oldalon vannak az irodák a másikon meg állnak a népek, kivéve azt az 5-6 várakozót akinek jutott az ezeréves lemezszékekből… mert ők ülnek. Nyomtatványokat kéne kitölteni amire persze nincs hely, mindenki írja ahol tudja. Nincs mosdó.   Valami elképesztő.  XXI. század Európa…
 Szerintem az egy napi bevételükből (mert áraik aztán vannak ám !!) jelentősen lehetne javítani a helyzeten. Egy nem hitelesített tulajdoni lap 2000 Ft-ba kerül… 
*
Tegnap Zolitól kaptam SMSt amiben szabadkozik, hogy nem válaszolt az emilemre.
Nem voltam rá zabos mert láttam, hogy éjjel 1/4 1 kor olvasta….. Hülyére melózza magát…. Szóval úgy kezdte az emilt, hogy “Szia Királylány” ! Jelentősen javított a kedélyállapotomon, mivel ez a fődhivatali tortúra után volt. (Dee 1ébként is javított volna :))
*
Vettem egy ” Tahiti tánc” nevü teát. Tökjó! Van benne mindenféle gezemice, pld. csipkebogyó, hibiszkusz, narancs, papaja, mamaja….   megmindenmás is amik most nem jutnak az eszembe. Gábor kollégám nemes eccrűséggel csak molylepke teának hívná. Pár hónapja ugyanis hasonló állagú teát főztem és mikor belenézett a szűrőbe meglátott valami virágszirmot amiről állította, hogy az molylepke….  és hogy fúúújjj…
Este megkóstoltam és finom.

Emberek! Elvtársak!  Elvtelen társak! Barátaim az Úrban! MEGVAN…! Meeegvaaan !! Megvan a varázsige, az elixír, a tuti recept ! Vége a depinek, a borúnak, megszűnik a sirám és a nyöször!! A recept itt volt egy karnyújtásnyira egy könyvben. Hoppá, hoppá! Figyu…..

 Csöppet sem volt királylányos a 7végém…. Sőőt a duracellnyuszi hozzám képest lumbágós csiga volt.
Szombat reggel… hát igen … elaludtam (a terveimhez képest) de azért bedobáltam a porszívót a kocsiba és irány akáclombos kis falum. Kipakoltam az ágyneműtartóból, a mélyhűtőből, porszívóztam, meggyújtottam a gázkazánt, merhogy hideg vót mint a rosseb… hadd fogyjon az a jólmegemelt, az én főmre nemeső ártámogatásos gáz…
Aztán jött a fuvaros, meg a segiccségek szétkapták a zágyamat oszt bedobáltunk még néhány dolgot a kocsiba: ugymint szobabicigli (most úgy áll ott a szoba sarkában mint egy szobor a rossz lelkiismeretemről), hűtő, ágynemü…
Otthon aztán rájöttem, hogy a porszívó az biza meg amott maradt  és masszívan bírt hiányozni… Főleg hogy az alattam lakó kivéste a bejárati ajtaját és ettől az egész lépcsőházat megszállta valami fantasztikus finomságú apró fehér por, ami úgy néz ki mint a liszt.. no hát ebbe bírták beleforgatni az én ágyamat fölfele jövet. Örültem. Nagyon.
Aztán a fuvaros elment, Judit meg férjeura maradt merthogy az én drága barátnőm kitalálta, hogy vigyem haza őket…. Próbáltam erőtlenül tiltakozni, hogy mi a fene lesz a hűtőtáskában levő mirelit lóf*okkal, de erre kitalálta, hogy vigyem el hozzájuk a hűtőtáskát… ott betesszük a mélyhűtőbe, ottalszok, oszt reggel meg elhozom… Mondom neki, hogy szerinte hogy a fenébe fogom fölcincálni a hűtőtáskát ide a tetőre, mikor a férjura is majd kiköpte a tüdejét mire fölért vele. Erre azt mondja, hogy majd fordulok 4et 5öt… No. Úgy begurultam, hogy az nem kifejezés. 1/2 3 kor ment buszuk, lazán el tudtak volna menni vele. Dehát ugye mégiscsak ők tettek szivességet… krisztus koporsóját se őrizték ingyen… hazavittem őket. De várni kellett 2 órát mert a hűtőt addig nem volt szabad bedugni.
Szóval 3 óra magasságában a tökig poros ágyamat a hóttra összejárt poros és néhol sárfoltos padlószőnyeget, valamint régi hűtőből kifolydogáló vizet otthagyva hazaszállítottam a BARÁTNŐMET és férjurát.Vasárnap reggel kis falum fele jöttem haza, felporszívóztam a szobákat, fölmostam, lemostam a lépcsőt és elindultam a citybe. Útközben bementem a Lidl-be onnan meg elmentem tankolni, aztán úgy 12re hazaértem. Fölcincáltam a cuccot, tettem fel ebédet, kiporszívóztam az ágyat, kitöröltem az ágyneműtartót, belepakoltam a légzsákot meg az ágyneműket, kikeféltem a padlószőnyegből a sárt, kiporszívóztam, kitörölgettem a régi hűtőt, fölmostam, letörölgettem a lépcsőházban a korlátot az 1. emeletig és fel is mostam. (A felmosóvizet legszívesebben ráöntöttem volna a vadiúj szomszéd vadiúj ajtajára… mert ekkorra már nagyon agresszív voltam )
Aztán meghallgattam Anna barátnőmet telefonon aki kifejtette nekem, hogy hogyan kell előnyös szerződést kötni a házvevővel…
No ekkor már nagyon vissza kellett fogni magam.
Viszont 1 jót aludtam végre. És nem értem rá nagyon filozofálgatni a barátságról, merthogy az én barátaim az utóbbi évben mérlegre voltak téve és bizony borult a sorrend…
Ennek elemzése is megérne egy  szösszenetet… 

**

Beleolvastam jópár blogba és megerősítést kapott bennem az a tény, hogy a nők 95%ának a legnagyobb problémája  a férfi. Ha van mellette, akkor az a baj, ha nincs akkor az.
Ha nincs: akkor a föld alól is szeretne egyet minélelőbb előszedni,  mert nagyon bír hiányozni (akkor is ha sokan tagadják). A legtöbben ezt a vágyott pasit felruházzák az ideális tulajdonságokkal (amik persze nem túlzott elvárások hanem eccerű alaptartozékok). A pasik 75%a azonban nem felel meg az 1el vagy 2vel a minimális felett lévő kategóriának sem. Így aztán marad a csalódás, vagy a jó nagy kompromisszumok kötése….. vagy mákunk van és beletelálunk abba  a 10%ba ahol az igazi férfiak leledzenek….  deee ezek általában a  bolygó másik oldalán vagy legalábbis heted7 országon túl vannak…. semmiképpen sem a környezetünkben.
Ha van: akkor az a baj…. elkényelmesedik, elbunkósodik, érzéketlen lesz, trehány lesz…. egyszóval a női lélek felmorzsolójává válik…. Persze az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy ennek soxor éppen a nő az oka.
No persze azért meg kell adni az esélyt mindenkinek 🙂 Csak annyira elkeserítő, hogy kihasználják hogy kevesebben vannak.
Húú ez asszem zagyva lett. De csak írtam ahogy eszembe jutott  🙂

Bakkker….. Reggel akkora sluggal jöttem be a céghez a nagykapun… deeee aakkorával, hogy szegény kispolszkim nem tutta rendesen bevenni a kanyart.. illetve a szembe sávban kötöttünk ki.. a kapuban… Ezzel csak azért volt gond, mert ottanmeg jönniakart kifele egy banganagy metálezüst merci… A vezetője szerintem azóta is egy káponában imátkozik, hogy megúszott..! Látni kellett volna a képét, ahogy elkerekítette a szemeit…  🙂
Ráadásul felemeltem mindkét kezemet, hogy bocsi!!! Ekkor meg még a száját is eltátotta…. Totál aszitte, hogy bele fogok szemből durrantani… Émmeg tuttam, hogy inkább nem mint igen, mert a lábam már a féken vót.
Szóval a nagy tali előtt mindketten lefékeztünk :))  És télleg nem kellett parázni mert maradt köztünk kb. ½ méter. Jóvan! Ha kisebb kocsija lenne… több maradt vóna… !!! Egész délelőtt azon vigyorogtam, hogy milyen képet vágott!
*
Mozi: Annával megnéztük a „Borat, a kazah nép egyszerű gyermeke menni művelődni Amerika… „ című filmet.
Háááát… ! Egyik ismerősöm aszonta mjdnem összepisilte magát rajta a röhögéstől… Nemtom. Vagy a humorérzékemmel van baj… vagy valami mással… de miután vége lett a filmnek csak ültem ottan és nemes eccerűséggel az jutott eszembe, hogy „ASZTAPICSA!” Örültemhogy nem vagyok Kazah. Aztán rájöttem, hogyha az lennék kikérném magamnak ezt a filmet. Nem mondom hogy nem nevettem rajta de soxor inkább az jutott eszembe, hogy most sírjak vagy nevessek..?
Mindenesetre érdekes egy alkotmány!  

Nem hagytak még itt a bolygók… Megnéztem 1 asztroórát és tényleg itt tolong szinte az összes a skorpió csillagképben… 🙂 Dehát eccerűen nem érzem a 6ását ennek a nagy tolongásnak. Vagyis azért volt ma 1 kis jó is. Végre nagy küzdelmek árán megkaptam Zoli iméljét  :)). A küzdelem abból állt, hogy próbálkozott az elküldésével de nem kaptam meg pedig küzdött az iwiw-en  a vipmail-en és a céges emil címemre is próbálta küldeni. Tegnap aztán -miután irtam neki SMS-t, hogy sehol semmi- berágott, és  közölte, hogy ha hazamegy kinyomtatja és feladja postán. Ezen aztán jót vigyorogtam. 1ébként semmi különös (asszem 🙂 csak  versenyezgetünk hogy depisebbek vagy lúzerebbek vagyunk mint a másik. Mostanában elég rossz lapokat osztott nekünk a nagybetűs.

 Nagyon úgy néz ki, hogy fantasztikus szépségű, babapopsi simaságú arcbőröm kizárólag a gyógyszertári készítményeket tűri meg magán kiütések és bőrpír nélkül.
A gond csak az, hogy ezeket a trutyikat mindig fel kell iratni mert az egyikben “A” vitamin van a másikban pedig csöppecske hidrokortizon éss ugye tudvalevő, hogy az “A”  vitamin a hidrogénbomba 1ik igen fontos alkotórésze, hidrokortizonnal pedig több millió embert irtottak már ki széles e világban…. Ráadásul úgy keverik ki, tehát vissza kell menni érte.
Szóval patika. Átadom a sorszámot. Patikus hölgy kihoz 1 tégelyt, zacsiba teszi és átadja. Szöget üt a fejembe hogy miért csak 1 tégely és szóvá is teszem. (Mellesleg ezt neki is illett volna észrevenni hiszen a kezében volt a 2 recept.)
Rámnéz….   ééés 
– Akkor ez most melyik??
– …..  🙂

Hát már álmomban sem vagyok 100as! Azt álmodtam, hogy tele van a főút meg a bejáratunk is döglött HALakkal…!!! Nem értettem hogy kerültek oda de különösképpen nem is rázott meg…
Megnéztem az előbb a neten egy álmoskönyvben: Hal (döglött): kudarc!  Zmeg ez má’ több a soknál! (Mondjuk azt úgy konkrétan nem álmodtam, hogy döglöttek…. pld. nem éreztem a szagukat 🙂 dehát milyen lehet egy rakás halnak napsütésben az utcán… Döglesztő, nem?)
Jó. Kudarc. Kit érdekel? 1el több vagy kevesebb!
*
A múltkorjában azt találtam ki, hogy kéne nekem vmiféle stresszűző, ami nem bogyó… Hamarjában rátaláltam a reiki-re és a tai chi-re (a neten). A reikivel kezdtem mivel elég sokat olvastam róla meg láttam hogy folyamatosan indulnak tanfolyamok belőle…. Gondoltam eccerélünk… Már majdnem jelentkeztem egyre mikor betévedtem egy fórumra, ahol arról értekeztek emberkék, hogy az egyik ismerősüknek a beavatás után mindenféle idegi problémájuk lett, egy másik közölte, hogy ő egy egész szobát betöltő szöcskét látott a szobájában (de nem merte elmondani senkinek)…stb…stb..  Hááááát…. öléggé elbizonytalanodtam! Állítólag van akiből ezt hozza ki. Az én idegeim enélkül is eléggé rolytosak… Kell ezt még nekem spirázni? Közben meg rátaláltam az iwiw-en az egyik volt osztálytársamra akinél láttam, hogy reikizik. No gyorsan emil.. pár száz nap után összehoztunk egy találkozót…(nagyon nem vót eccerű, de ezt most nem részletezem) csinált nekem kezelést… nem igazán éreztem semmit… megmutatott 3 meditációs gyakorlatot… adott egy könyvet… oszt ennyi.
Ja! A szöcskékről annyit mondott, hogy ő a tradícionális reikit csinálja és abban nincs semmiféle hókuszkópusz… se szöcske…se szellemek…  Ez azér némileg megnyugtatott.
No tegnap este arra gondoltam, hogy megérett az idő 1 kis meditációra. A második gyakorlatnál viszont kibuktam.
Van bene egy ilyen rész: Helyezd a tudatod a Harába! (4 saját újjnyira a köldök alatt   -naaa az még nem ott van 🙂 ) 
Arra gondoltam ott a földön ülve, hogy ahhoz, hogy a tudatomat bárhova helyezni tudjam, tudnom kéne, hogy éppen hol van..  van 1átalán? a következő probléma az lenne, hogyan tegyem oda…??
Na ezen elmeditálgattam egy kicsit a padlószőnyegen. Jót vigyorogtam majd főztem 1 teát. Közben arra a következtetésre jutottam, hogy vagy elmegyek 1 reiki klubba, vagy az életben nem fogom megtanulni…. És ha majd a tudatomat úgy istenigazából tudom pakolgatni innen-oda… az jólesz nagyon.
*
Úgy néz ki sinen van a 7végi ágyköltöztetés. Depersze ez nálam nem jelent semmit.
össze fog jönni….   össze fog jönni….

 Asztabánatos…. Azt olvastam a horoszkópomban, hogy a november az nagyon hepi meg szerencsés hónap lesz mert egy csomó bolygó fog áthaladni a skorpió csillagjegyen ésss az nagggyon tuti lesz…..  Hát nemtom… vagy mégcsak most jönnek, vagy elkönyvelték a hónapot a születési anyakönyvemben….  vagy mittomén…. de már jöhetne valamicse morzsácska abból a sok jóból.

Mostmég az jutott eszembe, hogy mi van ha már át is mentek, itt is hagytak….   Mikor jönnek vissza???  Azonnal jöjjenek vissza és hozzanak nekem 1kis jót !!
:((

Őrült szekrényvevő nem jött szombaton, deee kell neki a szekrény csak most meghalt az anyósa, nem adták át határidőre a lakását…..   stb.
Mondtam neki, hogy tőlem még elfér ugyanis én sem költözöm most momentán…
Éééén akarok házat eladni mikor még egy szekrényt sem tudok. Francba!

Olyan fáradt vagyok. Haza kéne már menni. Tök sötét van kint. És úgy látom köd is.

Már régóta forgatom a fejemben, hogy blogot kéne írni….. deee asszem úgy jártam mint Móricka, aki gyűjtötte a bélyeget aztán kapott egy kilót….   :)) Tele voltam gondolattal…. VOLTAM…. Még egy tisztességes címet se tuttam találni a blogomnak. Meg a kategóriák. Milyen lesz…?  Szomorú, vicces….  stb.? Mittomén… Gondolom ilyen is meg olyan is…  Szóval felvetődött bennem, hogy tán mégsem kéne… és jobb lenne ha szösszeneteimet, füstölgéseimet 1-1 emil formájában ráönteném vmelyik barátomra. (Ahogy eddig is)

Aztán a helyesírás 🙂 Gondolom lesznek akik felhördülnek néhány általam leírt szón: pld. asszem, tuttam, mittomén….  (hogy csak a fentiekből szemezgessek) Háát ez nálam az írói szabadság :o) úgy gondolom, hogy ez a dramaturgiát segíti elő :). Direkt van. Úgyhogy aki a helyesírási nagyszótárt akarja ajánlgatni… ám tegye… biztosan rám is fér… néhány földrajzi név leírásánál (is) tuti, hogy bajban lennék….  1ik ismerősöm szerint a legtöbb blogot a kutya sem olvassa… Tehát marad a remény, hogy aki ide téved az elnézi az asszemeket a tuttamokat, lécciket…

Itt a 7vége. Holnap jön hozzám az én drága barátnőm. Kitaláltam hogy ilyen 3szög szendvicseket fogok csinálni a szendvicssütővel, meg kavarok hozzá valami salit… oszt jó lesz… Persze előtte még reggel irány az én akáclombos kis falum. Ha minden igaz jön az az őrült fickó aki meg akarja venni a szekrénysoromat. Illetve a múlt 7en még akarta… azóta meg nem hívott…. Mind1, így is úgy is ki kell mennem (gondolom már van egy rakás számlám is). Asztááán vissza a citybe, asztán bevásárlás, asztán jön Anikó…. AZ TÁN jó lesz…..

No. Mostmár hazamegyek!